�rta "Az Operah�z Fantomja" a c�me. Egy l�togat�s a p�rizsi Operah�zban inspir�lta erre. Az �r� fant�zi�j�t felgy�jtotta a pince labirintusa, a f�ldalatti t� misztikuma, amelyet csak vasr�cson kereszt�l lehet n�zni, �s amely k�s�rtetiesen kapcsol�dik �ssze a p�rizsi komm�n t�rt�net�vel, amikor ott a foglyok a s�t�ts�gben veget�ltak, valamint egy 1896-os �js�gh�r, amelyben egy sohasem tiszt�zott balesetrõl esett sz�: az Operah�z csill�ra meglazult �s a k�z�ns�gre zuhant. Leroux �gy tal�lta, hogy Charles Garnier �p�t�szeti form�ja; az el�gaz�sok rendszere t�k�letes b�v�helyet k�n�l egy olyan embernek, akinek minden oka meg van arra, hogy �nmag�t �s titkait elrejtse a fenti vil�g elõl. Leroux kital�lta Eriket, az Operah�z Fantomj�t, egy �p�t�sz tud�s�val �s a muzsika szeretet�vel meg�ldott alakot. Lerouxra jellemzõen k�t ellentmond�sos figura �ll szemben egym�ssal: Christine Daa�, az �rtatlan sz�p fiatal �nekesnõ egy v�gzetesen vesz�lyes �s rejtelmes k�rnyezetben, �s egy s�t�t titokzatos szem�ly aki õt fenyegeti. Ez az ember a t�rsadalmon k�v�l �l �s egyar�nt kih�vja a l�ny megvet�s�t �s r�szv�t�t.
Amikor a k�nyv megjelenik, eleinte kev�s figyelmet kelt. Akkoriban ritk�n v�s�roltak k�nyvet, legink�bb k�lcs�n�zt�k. A rekl�mdobot csak a h�zal�k vert�k a metr� �llom�sokon, akik hangosan ki�ltozva k�n�lt�k �rujukat a j�r�kelõknek. Az Operah�z Fantomja csak akkor lett sikeres, amikor a reg�nyt sorozatban nyomtatj�k ki az �js�gokban, nemcsak Franciaorsz�gban, hanem Angli�ban �s Amerik�ban is. Az olvas�k ism�t vadul habzsolj�k h�trõl h�tre Leroux izgalmas t�rt�neteit. Melodr�m�j�nak zseni�lis becsalogat� tr�kkje remek �js�g�r�i fog�s: "Az Operah�z Fantomja val�ban l�tezett. Nem az volt aminek sok�ig hitt�k, nem az �nekesek �s �nekesnõk kital�ci�ja, nem az igazgat�k babon�inak sz�lem�nye �s nem is a balettkar h�lgyecsk�inek �s mam�iknak, vagy a p�holynyitogat� n�nik, a ruhat�rosnõk vagy a port�sok vad agyr�me. Nem, õ val�di h�s-v�r ember volt, akkor is , ha igazi fantomk�nt jelent meg, azaz k�s�rtetk�nt.
Leroux elhiteti rajong�ival, hogy alapos nyomoz�s�val megint fricsk�t adott a p�rizsi rendõrs�gnek, amely nem tudott rendk�v�li eseteket felt�rni az oper�ban. Szembes�ti olvas�it a s�t�ts�g erõivel, a cs�f �s gonosz ig�zet�re val� erotikus c�lz�sokkal irrit�lja õket, provok�lja õket, ahogy az �nekesnõ Christinet is el�ntik a k�nnyek, az ut�lat �s a szerelem k�z�tti vergõd�sben.
1924-ben m�r Hollywood se tudja kivonni mag�t ebbõl a bûv�letbõl. A Fantom elõsz�r Lon Chaney alak�t�s�ban jelenik meg a celluloid szalagon. H�rom �vvel k�sõbb, 1927. �prilis 15-�n meghal Gaston Leroux. Hatvan reg�nyt hagy h�tra, eggyel t�bbet, mint ah�ny �vet �lt. 59 �vvel k�sõbb, az emberek ism�t belehalnak a Fantom d�moni kisug�rz�s�ba. Andrew Lloyd Webber, minden idõk legsikeresebb musical szerzõje reinkarn�lta a s�t�ts�g teremtm�ny�t.